Gölle Község Önkormányzata  |  Cím: 7272 Gölle, Petőfi utca 2/b.

E-mail: jegyzo@golle.hu  |  E-mail: polgarmester@golle.hu  |  Tel: +36 (82) 374 016  |   Mobil: +36 (30) 219 4064

Gölle

Tájékoztató a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedésekről

Tájékoztató a járványügyi készültségi időszakban és a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedésekről

 

I.  Bevezetés

 

A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletével akként döntött, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére  veszélyhelyzetet hirdet ki 2020. november 4-ével.

 

Ezzel párhuzamosan a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet II.) meghatározta – többek közt – a kulturális szférára irányadó részletszabályokat is. Mindazonáltal továbbra is hatályban maradt a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet I.), így a 2020. november 4-étől irányadó szabályokat e két kormányrendelet együttes alkalmazása képezi.

 

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata alapján a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. Ennek megfelelően jelen dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, arra bíróság vagy más hatóság előtt bizonyítékként hivatkozni nem lehet. Nem helyettesíti a vonatkozó jogszabályok alapos áttanulmányozását az intézmények részéről.

 

II.  Jogértelmezési állásfoglalás

 

1. A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedései [431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet]

 

  1. A száj és az orr kötelező eltakarása

 

A Rendelet I. 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja értelmében a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles a kulturális szféra valamennyi színterén – azaz az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény helyszínén, valamint a közgyűjteményi és közművelődési intézmények látogatók számára nyitva álló területén – orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

 

E körben fontos rögzíteni, hogy csak a látogatók által használt – az ún. közönségforgalmi – terekben kötelező a maszkviselés, a munkavégzési területen nem. A szabályozás tehát területre koncentrál, és nem a személy foglalkoztatotti vagy látogató minőségéhez igazodik.

 

A kötelező maszkviselés speciális esetét a Rendelet I. 1. § (6) bekezdése rögzíti, amennyiben a kulturális  intézményben,  vagy  a  kulturális  esemény  helyszínén  vendéglátó  tevékenységet  is

 

folytatnak, a helyszín étel, illetve ital kiszolgálására kialakított területén vagy helyiségében, kizárólag az ott megvásárolt étel és ital elfogyasztásának időtartama alatt nem kell a maszkot viselni.

 

  1. A zenés, táncos rendezvények megtartásának tilalma

 

A Rendelet II. fontos újítása, hogy a Rendelet I. 6. §-ában szabályozott zenés, táncos rendezvények szabályait hatályon kívül helyezte: vagyis 2020. november 4-étől a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 2. § 2. pontja szerinti rendezvény megtartása még 500 fős létszámkorlátozás mellett is tiltott.

 

  1. Szervezői és üzemeltetői felelősség

 

A Rendelet I. 2. § (1) bekezdése értelmében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a helyiségben tartózkodók a maszkot a jogszabályban meghatározott módon viseljék. Ennek érdekében pedig a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételre vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.

 

Továbbá – a Rendelet I. 2. § (4) bekezdése szerint – azt a személyt, aki a maszkot az üzemeltető felszólítására sem viseli a meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

 

  1. Szabálysértési szankció

 

A Rendelet I. 3. § rendelkezik az üzemeltető felelősségének megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezményről. Ennek értelmében, ha az ellenőrzés során vagy a rendőrség értesítése alapján a hatóság a kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, az

  1. figyelmeztetést alkalmaz,
  2. 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, vagy
  3. az üzletet, illetve a helyiséget legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

 

A fenti szankció azonban nem alkalmazható akkor, ha az üzemeltető a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen ha

  1. a jogsértő személyt felszólította távozásra,
  2. a jogsértő személy kiszolgálását megtagadta, és
  3. azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.

 

II. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedések [479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet]

 

  1. A kijárási korlátozás

 

A Rendelet II. 1. §-a alapján éjfél és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni, amely szabály alól csak az alábbi kivételek adnak felmentést:

  1. munkavégzés,
  2. a munkavégzés helyére történő közlekedés,
  3. a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés.

 

  1. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések [2. ]

 

A Rendelet II. 2. §-a szerint tilos az olyan rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvényen tartózkodni, avagy azt szervezni, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni. Ezzel párhuzamosan a Rendelet II. 14. §-a hatályon kívül helyezi a Rendelet I. 6. §-ában szabályozott zenés, táncos rendezvény tartásának szabályait (lásd pl. az 500 fős létszámlimitet) is.

 

Ennek türkében tehát zenés, táncos rendezvény csak abban az esetben tartható, amennyiben a részvételhez megváltott ülőhelyre van szükséges, továbbá a nézők esetében érvényesülnek a maszkviselésre és a távolságtartásra [lásd Rendelet II. 3. §-át] vonatkozó szabályok. Vagyis nem attól függ egy koncert megtartása, hogy szabad- avagy beltéri, hanem hogy belépőjegy alapján ültetett rendezvény-e, valamint a védelmi intézkedéseket betartják-e. Ám táncház, diszkó, bál stb. nem tartható nemcsak a szórakozóhelyeken, hanem kulturális intézményekben és azok szabadterén sem.

 

  1. A kulturális rendezvényekre és helyszínekre, a mozielőadásokra vonatozó védelmi intézkedések

 

A Rendelet II. 3. §-a értelmében az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény,  függetlenül  annak  nyilvánosságától  –  különösen  színház,  tánc-,  zeneművészet  –, a mozielőadás (a továbbiakban: kulturális rendezvény) nézőterén a nézők – a páholyok kivételével –

  1. csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen kell hagyni és
  2. a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el,

azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint 1,5 méteres távolságot kell biztosítani.

 

Továbbá a kulturális rendezvény során a nézők – a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül – 1,5 méteres távolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen

  1. a páholyokban,
  2. a kulturális rendezvény szünetében,
  3. a kulturális rendezvény létesítményének területén, illetve
  4. a kulturális rendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben.

 

Le kell szögezni, hogy ez a szabályozás egyrészt kizárólag az előadásokra és fellépésekre vonatkozik, a próbákra nem; másrészt csak a nézőket célozza, a fellépőket nem – így pl. a színpadon nem kell tartani az előírt távolságot. Ám a jogalkotó nem deklarált kivételt a családtagok és egy háztartásban élők számára, így esetükben is érvényesítendő a távolságtartásra vonatkozó szabályanyag.

 

Továbbá fontos rögzíteni, hogy a távolságtartás mellett a járványügyi készültségi időszak szabályai – így például a maszkviselés – továbbra is érvényesek. A két rendeletet együttesen értelmezve tehát a nézőtéren és a kulturális rendezvény létesítményének területén a távolságtartás és a maszkviselés egyaránt kötelező.

 

Ezen felül a Rendelet II. meghatározza, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott

  1. muzeális intézmény,
  2. nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény,
  3. kép- és hangarchívum,
  4. közművelődési intézmény,
  5. közösségi színtér, valamint
  6. integrált kulturális intézmény

látogatható, azzal, hogy a látogatók kötelesek egymástól 1,5 méter távolságot tartani.

 

E körben is a két kormányrendelet együttes alkalmazása a követendő: azaz a szóban forgó helyszíneken a távolságtartás és a maszkviselés egyaránt kötelező. Egyébiránt valamennyi esemény (pl. könyvbemutató, felolvasó est, tárlat, kiállítás megnyitó, stb.) megtartható a szabályok betartása mellett. A közművelődési terület kiscsoportos foglalkozásai kapcsán szintén ez irányadó – azzal, hogy egyes szakkörök, táncházak és sportfoglalkozások megtartása nehezen látszik életszerűnek.

 

  1. Speciális események

 

Érdekes helyzetnek minősül az esküvők és egyéb családi rendezvények kulturális intézményben való megtartása. E körben rögzítendő, hogy a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet kifejezetten deklarálja, hogy a rendelet hatályát nem kell alkalmazni a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. Mindazonáltal a maszkviselés és a távolságtartás ezen eseményekre is irányadó, amelynek tükrében nehezen látszik kivitelezhetőnek ezek megtartása.

 

  1. Az üzemeltető felelőssége

 

A Rendelet II. szerinti védelmi intézkedés betartásáról a kulturális intézmény üzemeltetője köteles gondoskodni. Továbbá azt a személyt, aki az üzemeltető, vagy az üzemeltető alkalmazottja felszólítására sem tartja meg a másik személytől az 1,5 méter távolságot, az üzemeltető vagy az üzemeltető alkalmazottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

 

  1. Szabálysértési szankció

 

A Rendelet II. a Rendelet I. logikájához igazodó jogkövetkezményt fűz az üzemeltetői felelősség megszegéséhez. Ha tehát a rendőrség az ellenőrzés során a kötelezettség megszegéséről szerez tudomást,

  1. figyelmeztetést alkalmaz,
  2. 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
  3. a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

 

A feni szankció azonban itt sem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha

  1. a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
  2. azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.

 

EMMI tájékoztató a járványügyi és veszélyhelyzeti védelmi intézkedésekről