29 éve ezen a napon: Emlékház az írónak, múzeum a színésznek
Fekete István és Rácz Vali
Banda Zoltán írása a Somogyi Hírlap 1991. február 2-i számából:
Emlékház az írónak, múzeum a színésznek
Gölle híres szülöttei: Fekete István, író és Rácz Vali, sanzonénekesnő
1987 augusztusában emlékházat avattak Göllében Fekete István író tiszteletére. A közismert író szellemével azóta is naponta találkozunk. Állathősei évtizedek óta ott élnek a gyermekek fantáziájában, megelevenednek rajzokon, képeken és filmeken. Nem kell rögtön a népszerű regényeit sorolni, elég megemlíteni a manapság közkedvelt Lutra-albumot vagy a hozzá tartozó matricacsomagokat. Az előbb említett példák arra utalnak, hogy az író észrevétlenül jelen van mai életünkben is.
Mindenki örült tehát, amikor annyi év után Gölle szülöttje ,,hazaköltözött”, és kiállítás nyílt a szülőházában. Az emlékszoba tárgyai végigkísérik életét: kéziratok, fotók, könyvek tanúskodnak egy életműről.
Ki gondolta volna, hogy a század elején még egy olyan ember lát napvilágot ebben a házban, aki szintén ismertté válik, de más pályán szerez hírnevet. Rácz Vali, a 40-es évek népszerű színésznője és énekesnője ugyanitt született.
Rácz Vali tavaly többször hazalátogatott szülőfalujába. Látogatásai nem jártak eredmény nélkül, hiszen adományai segítségével felújították a községi temető kápolnáját. Majd felmerült az ötlet, hogy színészmúzeumot rendezzenek be szülőházában. A kívülállók talán meg is botránkoztak azon, hogy valaki életében múzeumot alapít magának. Rácz Vali édesapja szintén tanító volt, akárcsak Fekete István édesapja. A színészi kellékek, emléktárgyak mellett miért ne férne meg egy iskolatörténeti kiállítás is? Ma már valósággá váltak az elképzelések, hiszen a Fekete István-emlékszoba mellett ízlésesen elhelyezték a korabeli iskolapadokat, a katedrát, no és egy másik szobában természetesen a színészi jelmezeket.
Ezek után következett, amire nem számítottunk, vagy talán igen…
Írói emlékházban hogyan kaphat helyet színészmúzeum? Fekete István özvegye tiltakozott. A vita talán még ma is tart.
Vajon miért is jut eszembe mindez? Miért került egymás mellé az újságcikkben is az író és az énekesnő?
A sors szeszélye folytán szinte azonos időben foglalkozhat a közvélemény az íróval és az énekesnővel. A múlt héten emlékeztünk meg Fekete Istvánról születésének 91. évfordulójáról. Az író tiszteletére emlékversenyt rendeztem a göllei iskolában a városi és városkörnyéki iskolák csapatai számára. A verseny lebonyolítása közben mindvégig örömmel tapasztaltam, hogy a mai gyerekek ismerik az író hőseit, szívesen olvassák műveit.
Miért gondolunk éppen most az énekesnőre is? A televízió február 2-án este egyórás randevút sugároz Rácz Valival. A műsor címe: Szép volt… Részleteket láthatunk benne régi játékfilmekből, a riportokban találkozhatunk a színész-énekesnővel. Népszerű riporter, Antal Imre kalauzolja végig az összeállítást. Nemrég forgatócsoport járt a göllei szülőházban, és ez a tudósítás is bizonyára látható lesz az adásban.
A cikkben békésen megfért egymás mellett az író és az énekesnő, megemlékeztünk az író születésének évfordulójáról, riportösszeállítást láthatunk majd a televízióban Rácz Valiról. Mindezek példázzák személyes véleményemet, hogy az emlékházban helye van az írói emlékszobának, a színésznő emléktárgyainak és az iskolatörténeti kiállításnak.
Irodalomtanárként elsődleges számomra az író, de magánemberként szívesen nézem az énekesnő régi filmjeit is.
„Emlékház az írónak és színészmúzeum’’ — így helyes a megfogalmazás.
Ha Fekete Istvánt és Rácz Valit távol érezzük is egymástól, az írás, a színészet és éneklés valahol mégis találkoznak, amelyet egy szóval művészetnek nevezünk.
Banda Zoltán
Forrás: Somogyi Hírlap, 1991. február 2.
